Adózás, ETC/ZEC/BTC pénzkivétel Magyarországon

Indította bbencee, december 02, 2016, 05:24:50 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

0 Felhasználók és 1 Vendég van a témában

Kriptonit

Lesz valaha rendes szabályozás a kriptóra szerintetek?!

martincpt

Sziasztok!

Él még ez a topic?

Katás vállalkozásomhoz szeretném elszámolni a bányász jövedelmet ha már fizetem a havi átalányt.

Kértem is egy állásfoglalást a NAV-tól, de semmi konkrétumot nem adtak azzal kapcsolatban, hogy mi volna a módja az elszámolásnak. Gondolok itt most elsősorban a jónéhány oldallal ezelőtti valamelyik felhasználó által bemásolt számviteli bizonylatokat gyüjtő és nyilvántartást vezető módszerre, ami egész barátságos opciónak tűnt. Hogy nekem miért nem ajánlották / mondták ugyanezt, azt nem tudom. Annyit azért elköptek, hogy az általam feltett kérdések zöme egyeztetés alatt áll, szóval talán ezért.

Facebook-on feltettem pár kripto csoportban a kérdést, hogy van-e bárki aki katásként bányászik, de csak kiröhögtek, hogy miért akarom leadózni, elszámolni...

Mondhatni elakadtam és tanácstalan vagyok az üggyel kapcsolatban, ugyanis nem tudom mi a nagyobb rizikó jelenleg: a bevétel elsumákolása vagy vállalni a rizikót, hogy esetleg kijönnek kutakodni utánam a kedves adóellenőrök, mert mondjuk az online számlán leadott bevételek nem stimmelnek az évvégén beadott bevallásommal (mivel a bányászat utána nem adok ki számlát). De lehet, hogy önmagában már az a tény is gyanúra adna okot, hogy ilyen-olyan kriptoplatformokról érkeznének be utalások hozzám.

Túl paranoid lennék? Lehet pont leszarják, nem tudom...

Viszont ha egyetlen mód van rá, hogy elszámoljam egyéb kiadások nélkül akkor viszont miért ne tenném.

Ha esetleg van még itt bárki aki KATA-zva bányászik az írhatna esetleg pár sort, hogy van-e bármi újdonság amiről érdemes tudni. Köszi!

És most jöjjön a válasz amit a NAV-tól kaptam, parancsoljatok:

--------------------
A levél amivel megkerestem Őket:
--------------------

Tisztelt NAV!

Állásfoglalást szeretnék kérni arról, hogy folytathatok-e kriptovaluta-bányászatot KATA-s egyéni vállalkozóként?

Ha igen, mi volna a módja, hogy ezen bevételeket bevezessem az egyéni vállalkozásom bevételei közé?

Számla kiállításra, nem hiszem, hogy sor kerülne mivel nem lehet pontosan tudni, hogy kitől származik a kibányászott kriptovaluta.

Legjobb tudomásom szerint, ezen jövedelmeket számviteli bizonylatok nyilvántartásával elegendő igazolni.

Ha ez valóban így van - kérem erősítsék vagy cáfolják meg - mit kell pontosan tartalmaznia az adott számviteli bizonylatnak?

Illetve van-e bármilyen online adatszolgáltatási kötelezettségem e bizonylatokkal kapcsolatban?

Válaszukat előre is köszönöm!

Egészségben gazdag, jó napot kívánok!

Üdvözlettel,
******

--------------------
Válasz:
--------------------
Tisztelt Ügyfelünk!



Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.



A hazai hatályos jogszabályok nem szabályozzák külön a kriptovalutákkal (vagy kriptodevizák) kapcsolatos ügyleteket. A kriptovalutáknak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyleteknek a jogszabályszintű szabályozását. Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a kriptovalutákkal bonyolított ügyletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Pénzügyminisztérium között egyeztetés van folyamatban.



A levelében felvetett kérdések zöme egyeztetés alatt áll, erre figyelemmel a következőkről tudjuk Önt tájékoztatni:

A kriptovalutákkal végzett tevékenységek (virtuális bányászat, kereskedés) nem sorolhatók be egyértelműen a tevékenységek ágazati rendszerébe (TEÁOR'08), ami az adóztatási folyamatokat is befolyásolja, ezért az egyeztetésbe javasoltuk bevonni a Központi Statisztikai Hivatalt is, amely illetékes a tevékenységi besorolásban.



A kriptovalutákkal történő bányászatához és/vagy kereskedéshez nem szükséges a vállalkozási forma, ugyanakkor a levelében felvetett kérdések az egyéni vállalkozóként végzett tevékenységre vonatkoznak.



Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti.



A Katv. 4. § (1)-(4) bekezdései szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Ettől eltérően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

Ugyanakkor nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.



Tehát a kriptovalutákkal történő kereskedés nem zárja ki a kata választását.



A Katv. 2. § 12-13. pontjai alapján a kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel (...)

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában, – azaz a pénz átvétele vagy a számlán való jóváírás napja időpontjában – irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;



Jelezni kívánjuk a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetés tárgya az is,

-          hogy a kriptovaluták formájában megszerzett bevétel pénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközben vagy esetleg nem pénzben megszerzett bevételnek tekinthető-e. Ez esetben milyen árfolyamon kellene átszámítani a megszerzett kriptuvaluta értékét forintra.

-          Illetve amennyiben követelésként kell elszámolni a kriptovaluták megszerzését, akkor a kriptovaluta megszerzett jövedelemnek tekinthető-e, figyelemmel a Katv. pénzforgalmi szemléletére.



Itt kívánok utalni arra, hogy a társasági adó és a számviteli elszámolások szempontjából korábban már történt egyeztetés a bitcoinnal kapcsolatban (2015-2016. évben) a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amelynek alapján ,,[...] Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bicoint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. A számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést nem lehet devizában fennálló követelésnek tekinteni.

[...]

Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelés elszámolási szabályait indokolt követni. Az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözet az Szt 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell megszüntetni.



Az Ún. ,,bányászat" révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni és az Szt. 45. § (1) bekezdése alapján halasztott bevételként elhatárolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni. [...]



A tájékoztatás csak a bitcoin-ra tért, ki, de az analóg módon alkalmazható más kriptovalutákra is. Ugyanakkor az NGM korábbi állásfoglalása részletesebben nem tért ki arra, hogy az árfolyam meghatározása mikért történjen. Ahogyan ez a magánszemélyek jövedelmének meghatározása szempontjából is releváns kérdés, úgy a gazdálkodóknál is az (figyelemmel arra, hogy a pénzügyi eredmény és értékvesztés elszámolása szempontjából jelentősége van).   



Az Európai Bíróság döntésének legjelentősebb megállapítása, hogy a bitcoin létrehozásának és használatának elsődleges célja, hogy fizetésre használják. [EB C-264/14 számú ítélet] A bitcoin fizetőeszköz mivolta a hagyományos devizákétól annyiban tér el, hogy nem a kibocsátóval szembeni követelésen, hanem szerződéses megállapodáson alapul (szerződéses fizetőeszköz). Mindezek alapján a bitcoinnal végzett tranzakciók pénzügyi ügyletnek minősülnek, azonban nem szükségszerű, hogy ezeket pénzügyi intézmények teljesítsék.

Ez utóbbi megállapításnak kettős jelentősége van: egyrészt, pénzügyi ügyletként ÁFA-mentesek a tranzakciók, másrészt a tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik.



Az általános forgalmi adó tekintetében tehát a bitcoin ,,értékesítése" nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá tartozó termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak, ezért az Áfa tv. szerinti számlát (nyugtát) sem kell kibocsátania a bitcoint értékesítő személynek.



Az említettek természetesen vonatkoznak a további kriptovalutákra is.



A fentiekből is látszik, hogy az egyes adózási szabályokat is eltérően kell alkalmazni kriptovaluták tekintetében (Szt.-ben és így a társasági adóban is követelés, általános forgalmi adóban fizetőeszköz).



Általánosan elmondható, hogy követni kell az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 77. §-ában meghatározottakat, mely a bizonylatok, könyvvezetés és nyilvántartásra vonatkozó szabályt tartalmazza. E szerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.



A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy

a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a Szt. bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,

d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.



Ettől eltérően a Katv. 12. § (1), (3)-(5) bekezdései szerint az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: sorszám; a bizonylat sorszáma; a bevétel összege; a bevétel megszerzésének időpontja.

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

     

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.



Üdvözlettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

--------------------